A szavak vánodrköszörűse

Valaki jár a fák hegyén... Fától - fáig... Napsugár... ismerősnek csenghetnek e címek, szavak. Első alkalommal ezeknek a címeknek a szerzőjét szeretném bemutatni egy rendkívül kedves öreg úr személyében, akit úgy hívnak Kányádi Sándor, önmagát viszont a szavak vándorköszörűsének mondja. Több, részben személyes oka is van, annak, hogy rá esett a választás: elsősorban határon túli magyar költő, akit egész életében végig kísért a határon túliság, de nemcsak az erdélyi kisebbségre szűkítve, másodsorban napjainkban is élő költő, harmadrészt ő az egyik legkedvesebb költőm, az író - olvasó találkozóinak rendszeres résztvevője voltam, ugyanakkor Erdélyből származik, akárcsak én.

Nevét a népszerű internetes keresőmotorok bármelyikébe beírva.... nagyon sok találatot kaphatunk. A Google Chrome böngészőjét használva a google.hu címre beírva a Kányádi Sándor nevet 380 000 keresési találatot kapunk. Szerintem már e szám is mutatja, hogy egy igen aktív személyről van szó, aki elég nagy ahhoz, hogy a neve ismertségre érdemes legyen. Miután wikipédiás szócikk is van róla, így a találatok közt természetesen az az első. Ennek tartalma úgy vélem aktuálisnak és pontosnak mondható, azonban nem túl részletes, arra viszont jó, hogy gyorsan kaphassunk rövid, összefoglaló képet az adott személyről. A második találat a MEK, azaz a magyar elektronikus könyvtárban fellelhető a versei, mindez Valaki jár a fák hegyén - Kányádi Sándor egyberostált versei címmel. Itt a versei legnagyobb része megtalálható, kötetek és abc sorrend szerint is, felsorolás szerű életrajzi adatokkal és a költő egyik híres és kedves történetével kiegészítve, melyben lényegében meghatározza, hogy mi a vers (A vers az amit mondani kell)? Ez utóbbi történethez és vázlatszerű életrajzához elengedhetetlen annyi kiegészítés, hogy szerintem Kányádit leginkább a vele készült interjúkból és az író-olvasó találkozók dokumentációs anyagából lehet a legjobban megismerni.

Visszatérve a böngészőbe a következő három találat a PIM - hez (Petőfi Irodalmi Múzeumhoz) kapcsolódik, hisz itt amellett, hogy a Digitális Irodalmi Akadémiájukban megtalálhatóak a művei  - versei és kötetei digitalizált változatban, életrajzot is találunk és a róla szóló szakirodalom is össze van gyűjtve, mindez pedig ingyen és bérmentve elérhető és olvasható. Ami a róla szóló szakirodalmat illeti feltétlen meg kell említenünk egy, a pozsonyi Kalligram kiadó gonzodásában  megjelent monográfiát: Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Ez igen részletes, pontos mű, ugyanakkor személy szerint rendkívül olvasmányosnak találtam. E mellett a Kányádiról szóló önálló kötetek, a róla szóló tanulmányok és a vele készített interjúk is össze vannak gyűjtve, bibliográfia szerűen elérhető ezek listája. Jó néhány közülük interneten is hozzáférhető, bizonyosak egyenesen a PIM honlapjáról - mint pl. az említett monográfia is, másokat valamelyik böngészőbe beírva könnyedén megtalálunk, illetve akad néhány, amely interneten nem hozzáférhető. A felsoroltak mellett még néhány érdekes, más információt is találhatunk a költőről, mint például portrékat, képeket, kéziratot, hangfelvételeket stb. 

A találok sorára visszatérve a PIM Digitális Irodalmi Akadémiája által kínált részletes bemutatókat a citatum.hu oldala követi, mely két oldalnyi Kányádi idézetet kínál. Ezt egy érdekes dolog követ, egy találat, mely arról árulkodik, hogy Kányádi Sándor megtalálható a Facebookon is: azaz a következő találat Kányádi Sándor Facebook oldalával találkozunk. Itt az utolsó bejegyzés 2o14 - ből származik, a költő 85. születésnapjáról szól. A facebook oldalon egyébként Kányádiról megjelenő érdekesebb cikkek vannak posztolva illetve szívmelengető versek. A facebookot a bookline, azaz egy online könyvesbolt oldala követi, ahol többek közt megvásárolhatunk az ő műveiből is.

Ezt követően visszaköszön a második találatként részletezett MEK - oldal, majd az első oldal találati listáját a Helikon oldala követi, amely a náluk megvásárolható Kányádi köteteket reklámozza. Ezzel a találati lista első oldalának a végére érünk, azonban a keresés eredményeként kapott 380 000 elemet az általam használt böngésző 3o oldalon át kínálja. Végig futtatva a többi oldalt is körülbelül 25 oldalon keresztül minden találat címében is előfordul a költő neve, ezek többek közt vele készült interjúk, róla szóló cikkek, további könyvesboltok ajánlatai stb,  A fennmaradó öt oldal többnyire olyan találatokat kínál, amelyeknek a betekintő fülszövegében jelenik meg Kányádi neve.
Ugyanakkor a versei mellett egy kis érdekességként említhető, hogy a Kaláka együttes nagyon sok versét megzenésítette, úgy gyermekverseket, mint mást, így a youtube videómegosztójára beírva Kányádi nevét, körülbelül 8.120 találatot kapunk, melyek egy része interjú, elszavalt vers, másik része versszöveg zenei aláfestéssel, illetve nagyon sok közte a megzenésített vers. A mellékelt kép csak egyik bizonyítéka a sok közül és csak egyik CD-je Kányádi megzenésített verseinek. 
Az alábbiakban mellékelt videó - hangfelvétellel pedig egy kis ízelítőt szeretnék nyújtani a költő világába, egyben egy kis magyarázatot adva a szavak vándorköszörűse címhez. A hanganyagban elhangzó versek a Vannak Vidékek című versciklushoz tartoznak, melyet a költő Dél-Amerikai utazása ihletett, ezt nemcsak a versek, hanem a ciklus alcíme is kifejezi, ugyanis ezt a versciklust a Kányádi "Dél-Amerikai véreimnek" ajánlja. Ebben a mondatocskában benne van az egész magyarságról alkotott felfogása is, mellyel magam is egyet értek. E szerint az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv.

Amit ez a bejegyzés Kányádiról felsorol - megemlít, számomra izgalmasnak tűnő és példaértékű életének és munkásságának csak egy töredéke. Úgy gondolom Kányádi egy olyan költő, akiről a webes találatok száma úgy gyarapodna, minél több kontextusban írnánk be a nevét különféle keresőkbe. Egy olyan költő, akit ismerni és olvasni érdemes. Szeretettel ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Határon túli magyar költők a weben - mi volt velük a web előtt?

Egy kis történelem?

Mielőtt elkezdeném bemutatni a határon túli magyar költők megjelenését a különféle webes tartalmakban, úgy gondoltam szükség lenne egy kis történelemre, hogy megérthessük honnan is indult és egyáltalán mióta és miért beszélhetünk határon túli magyar irodalomról. A napjainkra lassan mindent bekebelező világháló webes felületeinek köszönhetően határon túli magyar költészettel - irodalommal kapcsolatos tartalmakat,ahogy más témákban is gyorsan és hatékonyan már mindenki interneten próbál keresni. Mielőtt azonban a határon túli magyar költészet webes tartalmakban való megjelenését vizsgálni kezdenénk, érdemes egy rövid időutazást tennünk az internet korszakának kezdete előttre. Hogy miért is? A válasz egyszerű: azért, hogy bepillantást nyerhessünk abba, hogy hogyan kezdődött, hogyan jelent meg - hogyan terjedt és hogyan lehetett hozzáférni a határon túli magyar költészethez az internet hódítása előtt, hiszen csak így érthetjük meg igazán, a webes tartalmak jelentőségét, és egyáltalán azt, hogy az internet segítségével hogyan lesznek könnyedén elérhetőek bizonyos tartalmak egy nagyobb közönség számára is.

A "határon túliság" születése

A "határon túli" magyar irodalomról és ezzel együtt határon túli magyar költészetről lényegében majd' száz éve beszélhetünk, amikor az első világháborút követő területveszteségeknek köszönhetően megjelent a határon túliság fogalma. Jelentős területveszteségek Magyarországot rögtön, a világháború után, a trianoni békeszerződés által érintették, Francia országot és Angliát gyarmataik fokozatos elvesztésével érintette és még sorolhatnák a vesztes országokat.Ezek után - nem csak Magyarországon - szükségszerűvé vált különbséget tenni a politikai és a kulturális nemzet között.

Fel kellett ismerni azt a mára már természetessé vállt tényt, hogy az egy kultúrkörhöz - egy kultúrához és egy nemzetiséghez tartozás nem feltétlenül egyezik a politikailag behatárolt nemzettel. Felismerték tehát, hogy lehet valaki Francia, Magyar stb. író - költő úgy, hogy közben nem feltétlenül él Francia - vagy Magyarországon, sőt nem is feltétlen francia vagy magyar állampolgár és lehet, hogy nem is ott született de kulturálisan mégis ahhoz a nemzethez, ahhoz a kultúrához tartozik. E felismerés után nyílt lehetőség egyrészt arra, hogy a nem Magyarországon élők Magyarul publikáljanak, másrészt pedig arra, hogy a Magyar országon élők elkezdjenek érdeklődni a nagyvilágban élő többi magyar iránt. Ekkor kezdett el megjelenni és elterjedni a határon túli magyar költészet.

Mi volt a szomszéd államok magyar költészetével?

  

Elsőként a közvetlen közelünkbe levő szomszédok helyzetére kell kitekintenünk, hisz az említett területveszteségeknek köszönhetően a magyar lakosság egy jelentős része politikailag más nemzet fennhatósága alá került, míg kulturálisan továbbra is magyarnak vallották magukat. Az itt élők közül került ki a határon túli magyar költők zöme, akik a környező országokban igyekeztek továbbra is magyarul írni és publikálni. Erre két fő lehetőség volt: a könyvek, a könyvkiadás és az almanachok, az irodalmi folyóiratok - egyéb hírlapok. Mindez azonban az akkoriban nem volt akadálymentes, hiszen a majdnem mindenütt uralkodó cenzúrákkal kellett megküzdenie minden egyes alkotásnak.

Akiket mélyebben érdekel a Magyarországtól elcsatolt területek XX. századi irodalmának és sajtójának alakulása, azok számára ajánlom a Médiatudományi Intézet gondozásában 2014 - ben A határon túli magyar sajtó Trianontól a XX. század végéig. Fejezetek a magyar sajtószabadság történetéből. címmel megjelent esszé és tanulmány kötetet, amely a webes tartalmaknak elterjedésének köszönhetően a címre kattintva pdf. formátumban is olvasható. Ugyanakkor azok számára, akiket az elcsatolt területek irodalmi szaklapjai iránt érdeklődik a Digitális Tankönyvtár oldalán részletes listát és hozzá fűzött leírást talál a témában.

Mi volt nyugatabbra, a tengeren túl?

A határon túli magyar költők web előtti terjedéséről beszélve egy bekezdés erejéig érdemes kissé távolabbra is eveznünk, mint a közvetlen szomszédság és érdemes lenne megnézni, hogy mi is volt a helyzet például a tengeren túl. Erről azonban nagyon kevés információnk van, azonban a helyzet a korábban részletezettekhez hasonló volt: a költők különféle folyóiratokban tudtak publikálni és saját kötetek kiadásával próbálkoztak. 

A XX. században nyugatra száműzött vagy menekült írók költők - körében az is népszerű publikálási megoldás volt, hogy haza küldték verseiket - műveiket, majd előbb - utóbb, ahogy a cenzúra enyhült majd a '90-es évek rendszerváltása engedte, Magyarországon vagy annak szomszédos országaiban láttak napvilágot.

Nem is olyan lehetetlen a határtalanság?

A határon túli magyar költészet, e XX. századi szülemény tehát nagyon változatos, mondhatni mindig kalandos körülmények közt jelent meg, de a magyar vers publikálás mindig legyőzte - áthidalta a politikai határokat és valamilyen úton - módon folyamatos volt. Aztán az említett rendszerváltás óta nemcsak a cenzúra és a politikai nemzet éles határai enyhültek, de a világhálónak köszönhetően a szobánkba érkezett a nagy világ, a napjainkra oly nagy teret hódító webes tartalmaknak köszönhetően már azt mondhatjuk, hogy könnyedén elérhetővé vállt a határon túli magyar költészet. Nos, hogy valóban így van-e és, hogy ezzel kapcsolatosan hogyan és mit találunk a weben, arra a következő bejegyzésekben keressük a választ.